Magyarbánhegyes község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 2691 fő
Terület: 36.56 km²
Népsűrűség: 73,61 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 68

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 121-es számú (Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Makó-Újszeged) vonalán érhető el. A vasútállomás Medgyesegyháza és Mezőkovácsháza felső között található.

Története

A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta. A XV. században Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a XVIII. század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad-megyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et.

A bánhegyesi zsidóság és a holokauszt

A második világháború, a holokauszt idején Magyarbánhegyesen hozták létre a Kelet-Csanádi zsidóság második gyűjtőhelyét. 1944 májusában a környék falvaiból a zsidó családokat a csendőrök a község határában álló Mandel-birtokra hajtották. A gettóból egy hónap múlva Békéscsabára, majd Debrecenbe szállították őket ahonnan részben Auschwitzba, részben Strasshofba kerültek. A hatvanhárom tagú bánhegyesi zsidóságnak csak mintegy harmada élte túl a holokausztot, ők a háború után elköltöztek.

Nevezetességei

A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája.
Zsidó temető a köztemetővel szemben a termelő szövetkezet területén. A kisméretű, gondozott sírkertben nyugszanak a község egykori ismert és népszerű zsidó családjainak (Pollák, Vásárhelyi, Klein, Reichmann) tagjai.

Híres emberek

Itt született 1928. október 14-én Angyal István, Auschwitz-túlélő, a Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.

A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a XIX-XX. század fordulóján Szekrényi Lajos plébános, napjainkra már elfelejtett, jeles műfordító, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz Quo vadis és a Kislovag című regényeit, vagy Wallace Ben Hur-ját, amelyből világsikert aratott film is készült.

Testvértelepülése

Gernyeszeg (Románia)

Következő községek

További községek